2011. január 23., vasárnap
KRITIKÁK IRENA VRKLJAN KÖTETÉRŐL
Csáki Márton Ex librise az ÉS-ben: http://www.es.hu/2010-05-02_ex-libris
A Magyar Narancs sikerlistán: http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=21231
Könyvesblog: http://konyves.blog.hu/2011/01/04/vrkljan_selyem_pllo
Pesti Est: http://www.pestiest.hu/cikk/80232/irena_vrkljan_selyem_ollo_-_marina_avagy_az_eletrajzrol
2010. december 6., hétfő
ÚJ KÖTETEK!
A Nyitott Könyvműhely Kiadó gondozásában megjelent két új kötetünk:
Daša Drndić: Leica formátum (ford. Radics
Viktória)
Olja Savičević Ivančević: Lehet, hogy novella (ford. Kollár Árpád)
A Leica formátumról:
Személyes emlékezés, családtörténet, történelmi regény, városhistória, detektívtörténet. Mindezt Daša Drndić elbeszélői tehetsége és nyughatatlan kíváncsisága olvasztja eggyé. Könyvében Rijeka különféle utazások, menekülések, a ki- és bevándorlók történeteinek találkozási pontjává válik. Ezekből a személyes sorsokból bontakozik ki az elbeszélő saját sorsa és saját története, valamint megismerhetjük az európai történelem felkavaró részleteit is, különös tekintettel a koncentrációs táborok és az embereken végzett gyógyszerkísérletek nem is oly távoli múltjára és jelenére.
A Lehet, hogy novelláról:
Mi köze a Kanári-szigeteknek egy urnához? Hogyan nevettessünk meg egy kutyát? Hogyan telik a road-movie rendező gyerekkora? Havazhat-e augusztusban? Mi történik, ha összefutunk a kompon kamaszkori kedvenc rocksztárunkkal? Hogyan lesz Nick Cave-ből novella, már ha egyáltalán novella?
Lehet, hogy novella. Lehet, hogy emlékszünk, akár a hétköznapi eseményekre is. Ami biztos, hogy nehéz lesz letenni a fiatal szerző, Olja Savičević-Ivančević kötetét. A huszonkét elbeszélés látszólag mindennapi eseményeket dolgoz fel a férfi-nő kapcsolatról, a felnőtté válásról, a betegségről, az öregedésről, a halálról. A szerző azonban a váratlan költői, humoros vagy épp szomorú fordulatokkal újra és újra képes bennünket meglepni. Egyértelműen novella. A lehető legjobb értelemben véve.
2010. április 25., vasárnap
Irena Vrkljan könyvének bemutatója
Rácz Zsuzsa és Tóth Krisztina írókkal Szilágyi Zsófia irodalomtörténész beszélget a Bóra könyvek. Délszláv női próza a hetvenes évektől napjainkig elnevezésű sorozatban megjelent könyvről.
Kossuth Klub, Földszinti klubterem (1088, Múzeum utca 7.)
2010. január 29., péntek
LEGÚJABB KÖTETÜNK: IRENA VRKLJAN: Selyem, ollók -- Marina
 Gyermekkor a Szerb–Horvát–Szlovén Királyságban, második világháború, Tito Jugoszláviája, Nyugat-Berlin a hatvanas években – ezen terekben és időkben jár a két kisregény, a Selyem, olló és a Marina elbeszélője, a saját útját kereső, polgári neveltetése béklyóitól és az államszocializmus rejtettebb, de nem kevésbé elnyomó patriarchalizmusától egyszerre szabadulni vágyó, kreatív fiatal nő. Az első kötetben az elbeszélő saját és családjának nőtagjai hangján jutnak szóhoz női sorsok, míg a második kötet ugyanezen főhős sorsát vezeti tovább, ezekkel a kérdésekkel: „Hogyan fogjak neki egyáltalán a keresésnek? Hogy keressem azt a nőt, a nőket, a világot a fejemben?” Marina Cvetajeva orosz költőnő és Dora Novak színésznő lesznek az elbeszélő társai ezen keresésben, amely végül a modern női délszláv irodalom alapítószövegét és a női önéletírás új lehetőségeit hozza létre.
Gyermekkor a Szerb–Horvát–Szlovén Királyságban, második világháború, Tito Jugoszláviája, Nyugat-Berlin a hatvanas években – ezen terekben és időkben jár a két kisregény, a Selyem, olló és a Marina elbeszélője, a saját útját kereső, polgári neveltetése béklyóitól és az államszocializmus rejtettebb, de nem kevésbé elnyomó patriarchalizmusától egyszerre szabadulni vágyó, kreatív fiatal nő. Az első kötetben az elbeszélő saját és családjának nőtagjai hangján jutnak szóhoz női sorsok, míg a második kötet ugyanezen főhős sorsát vezeti tovább, ezekkel a kérdésekkel: „Hogyan fogjak neki egyáltalán a keresésnek? Hogy keressem azt a nőt, a nőket, a világot a fejemben?” Marina Cvetajeva orosz költőnő és Dora Novak színésznő lesznek az elbeszélő társai ezen keresésben, amely végül a modern női délszláv irodalom alapítószövegét és a női önéletírás új lehetőségeit hozza létre. A kötetet Radics Viktória fordította.
A SZERZŐ:
Irena Vrkljan 1930-ban született Belgrádban, majd 11 éves korában családjával Zágrábba költözött, később itt diplomázott archeológiából. Mielőtt 1966-ban Berlinbe települ, Jugoszláviában 10 verseskötete jelenik meg, filmforgatókönyveket ír és műfordítóként tevékenykedik. Ezután a berlini Filmművészeti Akadémián tanul. A mai napig Berlinben és Zágrábban él. 
 

